Kezdőlap    Cikkek, fordítások

Hogyan lehet egy távcső nagyítását kiszámolni?

Egy távcső nagyítását kiszámolhatjuk, ha fókusztávolságát elosztjuk a használt okulár fókusztávolságával. Például 1000 mm-es fókuszú távcsőben egy 25 mm-es okulár 40x-es nagyítást eredményez. Amennyiben a fényútban barlow lencsét használunk, akkor értelemszerűen a távcső fókusztávolság be kell szorozni. 2x-es barlow lencse használatakor a távcső 2000 mm-esként funkcionál, a 25 mm-es okulár tehát 80x-os nagyítást ad.

Mekkora a legnagyobb elérhető nagyítás egy távcsövel?

Egy távcső által tetszőlegesen nagy nagyítás érhető el, a gyakorlatban azonban sok korlátozó tényezővel kell számolni. Kellően jó minőségű optikát és légkört feltételezve a legnagyobb hasznos nagyítást az optika cm-ben vett átmérőjének kb 20x-a adja. Azaz egy 10 cm-es távcsővel (függetlenül attól, hogy ez lencsés, vagy tükrös) kb 200x nagyítást érhetünk el. Természetesen nyugtalan légkör és/vagy a gyenge optika esetén ennél kisebb értékre kell számítani. Esetenként némileg nagyobb nagyításnak még lehet értelme (különösen a Hold esetén), de egy 10 cm-es távcsőben gyakorlatilag semmi értelme 400x-os nagyítást erőltetni.

Mi befolyásolja a távcső által elérhető látómezőt?

Egy távcső által leképzett égterület nagysága három tényezőtől függ: a távcső és az okulár fókusztávolságától (ez egyben a nagyítást is meghatározza), valamint az okulár látómezejétől. Ez utóbbi értéket a kihuzat mérete is korlátozza, 2"-es okulárral nagyobb látómező érhető el, mint pl. 1.25"-sel. A nagyítás növelésével egyenes arányban csökken a leképzett látómező mértéke is.

Kapcsolódó segítség: Okulárok látómezejének kiszámítása

Mit jelent a távcső fényereje?

Egy távcső fényerejét megkaphatjuk, ha fókusztávolságát elosztjuk átmérőjével. Egy 150/750-es Newton távcső fényereje (750/150=5) f5, míg egy 203/2030-as Schmidt-Cassegrain-é f10. Jegyezzük meg: az f5-ös távcső fényereje nagyobb, mint az f10-esé annak ellenére, hogy az ezt jellemző szám kisebb!

Mit befolyásol a távcső fényereje?

Egy fényerős távcsőnek meg vannak a maga előnyei és hátrányai - ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.

Fényerős távcső előnyei:

• a rövid tubushossz nagyobb hordozhatóságot, könnyebb kezelhetőséget jelent
• nagyobb látómező elérését teszi lehetővé, ami különösen a nagy kiterjedésű ködök megfigyelése esetén hasznos
• a rövid tubushossz stabilabban ül adott mechanikán

• az optikai rendszert nagyobb pontossággal kell megmunkálni
• a látómező szélén a leképzés korrigálatlanabb
• érzékenyebb a jusztirozási pontatlanságra
• akromatikus refraktorok esetén a színezés hatványozottan jelentkezik
• tükrös rendszerek esetén a központi kitakarás nagyobb mértékű
• nagy nagyítások nehezebben érhetőek el
• az okulárok optikai hibái nagyobb mértékben jelentkeznek

Mi a határmagnitudó?

Határmagnitudó a szabadszemmel vagy távcsővel látható leghalványabb objektum fényességét (vagy inkább halványságát :-)) adja meg. Ennek értékét több tényező is befolyásolja. Legnagyobb mértékben talán észlelőhelyünk egének minősége: fényszennyezett városi ég esetén értelemszerűen nem látunk annyira halvány égitesteket, mint sötét helyről. Másrészről az sem mindegy milyen égitestet nézünk. A diffúz, nagy kiterjedésű ködök esetén azok fényessége nagy égterületen oszlik el, így halványabbnak látszanak, mint az azonos fényességű csillagok. Ezen túlmenően a használt távcső optikai rendszere és minősége is egy tényező. Sőt szemünk érzékenysége sem egyforma - így könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a távcsőben ugyanakkor valaki meg tud pillantani egy halvány égitestet más már nem. (Megfelelő gyakorlattal és technikával növelhetjük szemünk "érzékenységét"). Példaként megemlítve: 15 cm-es Newton távcsővel sötét ég alól kb 14.5 magnitudós csillag megpillantására van remény.

Mi az óragép és a kétmotoros vezérlés?

Már a legelső távcsöves megfigyelésünk alkalmával észrevehetjuk, hogy a látómezőből a csillagok viszonylag rövid idő alatt "kimásznak". (Ez a jelenség egyébként Föld tengelyforgásának következménye.) Minél nagyobb nagyítást alkalmazunk annál gyorsabban vándorolnak ki az égitestek, azaz annál sűrűbben kell a távcsövet a célpont után állítani. Ezt a műveletet az óragép végezheti helyettünk, ami nem más mint egy motor a RA tengelyen, melyet állandó sebességgel működtetve követni tudjuk az égbolt elfordulását. Kétmotoros vezérlés esetén mind a RA, mind a DEC tengelyen találunk motort, ilyenkor sincs azonban szükség külön óragépre hiszen a RA motor óragépként is tud funkcionálni.

Az égbolt pontos követése érdekében a RA tengelyt pólusra kell állítani: vizuális megfigyelés esetén elég ezt néhány fokos pontossággal elvégezni, hiszen szükség esetén tudjuk korrigálni az eltéréseket. Fotografikus megfigyelés esetén törekedjünk a minél pontosabb pólusraállásra, bár ez igencsak időigényes művelet.

Villás azimutális mechanikák esetén is van lehetőség az égbolt követésére, ez mindkét motor működtetésével érhető el. Ilyen mechanikának azonban előzőleg szükséges "megtanítani", hogy éppen melyik égitesten áll.

Alkalmas-e kistávcsövem a fotózásra?

Természetes igény manapság, hogy a távcsőben látott képet szeretnénk megörökiteni, hiszen a digitális fényképezőgépek korában ez nagyon egyszerűnek tűnik. Első célpont minden bizonnyal a Nap és a Hold melyeket akár az okulár mögé tartott fényképezőgéppel megörökithetünk, ám aki hosszabb expoziciós időket szeretne használni annak sok-sok befolyásoló tényezővel kell számolnia.

Fotózás alkalmával egy jó mechanika nagyban hozzájárul a sikerhez. Gyakran kérdik kezdők, hogy a kiszemelt EQ-2-es mechanika alkalmas-e akár tíz-húsz percnyi exponálásra. Még ha óragéppel el is van látva és esetleg kellően pontosan pólusra állunk, a szerkezet nem elég erős hogy remegésmentesen elbirja távcsövünket a fényképezőgéppel együtt valamint peridodikus hibájának köszönhetően a csillagok nem lesznek pontszerűek. (Könnyebben érhetünk el sikert, ha alapobjektivvel fotózunk, s nem a hosszú fókuszú távcsövön keresztül.) Nagyobb mechanikákkal (HEQ-5, EQ-6) már reményünk lehet 20-30 mp-es felvételek elkészitésére, ennél hosszabb - vezetés nélküli - felvételek elkészítését azonban megnehezíti a mechanika periodikus hibája.

Mi az a periodikus hiba?

Egy olcsó (kínai) mechanika - alkatrészeinek kisebb megmunkálási pontossága, illetve a többszörös áttételek miatt - nem pontosan követi az égbolt elfordulását. Időnkét a célpont "alá" időnként a célpont "fölé" mutat, ami a felvételeken zavaró csík húzását jelenti. A közkedvelt HEQ-5, EQ-6 mechanikák pontossága +- 20-30 ivmp, a profi és drága változatok sokszor mindössze +- 5 ivmp-es periodikus hibával terheltek.

Miért kell a távcsőnek lehűlnie? Ez mennyi ideig tart?

A távcső optimális teljesítményének elérése érdekében át kell vennie környezetének hőmérsékletét. Ellenkező esetben egyfajta "kályhaként" működik, és a tubusban levő meleg valamint a hideg levegő keveredése lerontja a kép minőségét. (A különféle hőmérsékletű (ezáltal törésmutatójú) levegőrétegeken áthaladó fénysugár eltérő mértékben törik meg, amit úgy veszünk észre, hogy az okulárban a részletek "elmosódottak".) Kisebb nagyításnál ez a jelenség természetesen kevéssé jelentkezik. A különféle méretű, típusú tubusok eltérő idő alatt veszik át környezetük hőmérsékletét, melynek mértéke egyébként attól is függ mekkora a különbség a "kinti" és "benti" hőmérséklet között. Téli hideg időszakban a kisebb (5-10 cm) tubusok kb 15-30 perc alatt hűlnek le. A nagyobb tubusoknak akár 1-1.5 óra is szükségeltetik, különösen igaz ez a zárt, katadioptrikus távcsövekre.

Mit befolyásol a főtükör üveganyaga?

A nyers üveganyagnak - sok más egyéb paramétere mellett - van egy csillagászati megfigyelések szempontjából fontos mutatója: a hőtágulási együttható. Hőmérséklet növekedésének hatására az üveganyag kitágul, csökkenése során összehúzódik, a hőtágulás együttható ennek mértékét írja le. Minél kisebb ez az érték annál kevéssé változik a tükör a hőmérsékletváltozás hatására, ami számunkra különösen fontos. A tükör külső részei gyorsabban, belseje lassabban veszi át környezetének hőmérsékletét, így egy ideig az ideális görbétől el fog térni a felülete.

Nagyobb átmérőjű tükrök nagyobb mértékben "deformálódnak" a hőmérsékletváltozás hatására, így különösen fontos, hogy jó minőségű üveganyagból készüljenek. Amatőr szempontból a Pyrex a legoptimálisabb, az 5 m-es Palomar-hegyi Hale távcső tükre is ilyen anyagból készült. A tubus és a főtükör hülését ventillátorral lehet meggyorsítani. Az alábbi táblázatban néhány gyakran használt üveganyag adatait láthatjuk: